Élethelyzeteink és a minőségi idő kapcsolata

A minőségi idő megéléséhez néhány gondolatot tennék hozzá Kerecsényi Évától:

Van, hogy darabjaira hullott, szétesett, működésképtelen élethelyzetek elemeit próbáljuk újra és újra összerakosgatni. Heteket, hónapokat, éveket, értékes perceket, tengernyi időt elvesztegetünk azzal, hogy az egyes részeket felszedjük, elemezgetjük, ide-oda rakosgatjuk, próbáljuk a helyükre visszailleszteni őket, de mindhiába.

A kirakós játék legfontosabb, legértékesebb darabjai elvesztek, eltűntek. Vagy talán sohasem volt teljes a készlet? Messziről jól mutatott, szemre tetszetős volt, és mi annyira szerettünk volna játszani, hogy sok apró, de igencsak lényeges alkotóelem teljesen elkerülte a figyelmünket?

Utólag már felesleges a múlt ejtette sebeket feltépni és nyalogatni, nem kell, hogy árnyékot vessen a mára a tegnap, hisz az élet oly rövid.

Játszani pedig kell, addig marad fiatal a lélek, amíg megőrzi játékos kedvét, amíg át tudja élni, s élvezni a játék örömét. Ehhez viszont nem játékszerek sokaságára, és különleges játékokra van szükség, csak egy, az igazi (játszó) társra.

(forrás: Kerecsényi Éva)